Alternatív fehérjeforrások
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az igény az állati eredetű fehérjeforrások lecserélésére fenntarthatósági, állatjóléti szempontok és a fogyasztási szokások megváltozása miatt.

Az alternatív fehérje kifejezés általánosságban olyan élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre, illetve üdítőitalokra vonatkozik, amelyek nem állati eredetű forrásokból származnak, ilyenek például a laboratóriumban előállított hús, növényi alapú hús, sejtalapú fehérjék (például élesztő, alga alapú), valamint az ehető rovarok. A sejtkultúrából előállított hús olyan alternatív fehérjeforrás, amelyet állati eredetű sejtekből állítanak elő elkerülve az állattartás okozta nehézségeket és állatjóléti problémákat. Ebben az esetben az élő állatból vett sejteket olyan tápközegben tenyésztik tovább, amelyben képesek szaporodni, így a kapott terméknek megmaradnak a húsra egyébként is jellemző tulajdonságai.

A RethinkX egy nemrég megjelent tanulmányában arról számoltak be, hogy az újonnan megjelenő technikák az állattenyésztés mélyreható változásához fognak vezetni a jövőben. 2030-ra a becslések szerint a marha-termékek iránti igény 70%-kal, 2035-re pedig 80-90%-kal fog csökkenni. Egyéb piacok az állattenyésztésben (hal, csirke, sertés) hasonló tendenciát követhetnek. A jelenlegi rendszert egy ún. szoftver alapú élelmiszermodell fogja felváltani, ahol az élelmiszereket tudósok tervezik meg, majd feltöltik olyan adatbázisokba, amelyek a világ bármely pontján hozzáférhetők lesznek. A modern élelmiszerek feleannyiba fognak kerülni, mint az állati eredetűek, ezen felül funkcionálisan minden tulajdonság tekintetében jobban teljesítenek, úgy mint tápérték, íz, választék és kényelmi szempontok.

Az új alternatív fehérjeforrások megjelenése elengedhetetlen a növekvő populáció élelmezésbiztonságának megteremtéséhez, ugyanakkor képesek kompenzálni a klímaváltozás negatív hatásait.

Néhány technológiai fejlesztés ezen a területen a közelmúltból:

  • Precíziós fermentáció”: A kutatók olyan precíz DNS szekvenciával látják el a mikroflórát, amely tervrajzot ad a tejsavó és a kazein előállításához. A tápközegben ezáltal a mikroflóra képes tiszta állati fehérjék előállítására. A gyártó szerint az elkészült fehérjeporból bármilyen tejtermék (tej, sajt, joghurt) előállítható, összetétele megegyezik az eredeti tejtermékek összetételével.
  • Egy szingapúri székhelyű biotechnológiai cég sejtalapú tej, többek között humán tej előállításán dolgozik. Őssejtekből emlőmirigy sejteket állítanak elő, amelyeket laktációra bírnak. Egy másik cég szintén sejtalapú humán anyatej fejlesztését tűzte ki célul.
  • Más cégek szintén sikereket értek el mikrobák általi fehérje előállításával, a darált húsra emlékeztető fehérjét egy bizonyos meg nem nevezett baktériumtörzzsel termeltetik.
  • A mikrobák általi termelés mellett növényi alapú fehérjetermékek is megjelennek a piacon, mint például a mungóbabból és kurkumából készült növényi alapú tojás. A cég egy bizonyos termékét érintő, potenciális allergének miatti visszahívás is felhívja a figyelmet az esetleges kockázatokra, illetve tekintve, hogy a talált allergének tojás és tej voltak, a hamisítás ügye is terítéken van.
  • Egy hibrid, állati sejtes és növényi alapú technológiát kombináló módszer eredményeként laboratóriumban előállított szalonna és sertéstermékek is megjelentek.
  • A rovar-alapú fehérjeforrások szintén terítéken vannak. A Schothorst Feed Research tanulmánya szerint a házilégy lárvák olyan fehérjeforrást jelenthetnek a fenntartható táplálásban, amely teljes mértékben kiválthatja a szóját. Jelenleg az uniós jogszabályok baromfira korlátozzák ezek felhasználását, de ez a jövőben várhatóan változni fog. 

Frissítések

Hírlevél feliratkozás