Az élelmiszerárak ma jobban aggasztják az európaiakat, mint néhány évvel ezelőtt, és mára az élelmiszervásárlást befolyásoló legfőbb tényezővé vált, amelyet az íz követ. A fogyasztók közel fele az élelmiszerbiztonságot is figyelembe veszi vásárlási döntései során. Az uniós polgárok 41%-a természetesnek tartja, hogy az általuk vásárolt élelmiszer biztonságos.
Ezek az eredmények az EU élelmiszerbiztonságáról szóló 2022-es Eurobarométer felmérésből származnak, amely a negyedik ilyen jellegű felmérés 2005 óta. Az EU-ban 27 000 ember megkérdezésén alapuló felmérés az európaiak élelmiszervásárlási szokásait, élelmiszerbiztonsági tudatosságukat és aggodalmaikat vizsgálja, valamint azt is kutatja, hogy kiben bíznak meg az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos információk tekintetében.

Az EFSA oldalán egy dinamikus térkép segítségével megtekinthetjük, hogy az egyes élelmiszerbiztonsággal összefüggő kockázatokat hogyan értékelik az uniós tagállamokban, illetve hogyan változott az ügy megítélése a 2019-es felméréshez képest.

A felmérés eredményeit részletesen bemutató jelentés elérhető itt. További információk és a korábbi felmérések megtekinthetők az EFSA dedikált oldalán.

A felmérés Magyarországra vonatkozó legfontosabb eredményeiről külön összefoglaló készült. Néhány fő megállapítása:

• a magyar fogyasztók számára az élelmiszerek ára a legfontosabb vásárlási szempont – a magyar arány (62%) meghaladja az uniós átlagot (54%)
• a magyar vásárlók számára az uniós átlaghoz képest nagyobb jelentőséggel bír vásárlásaik során az íz (60% vs 51%) és a tápanyagtartalom (51% vs 41%) , ugyanakkor az élelmiszerek származási helye (35% vs 46%), környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása (9% vs 16%) kevésbé játszanak szerepet
• a magyar fogyasztókat az uniós átlaghoz képest kevésbé érdekli az élelmiszerbiztonság kérdése (58% szemben az uniós átlag 70%-kal)
• a magyar fogyasztókat az uniós átlaghoz képest jobban aggasztják az élelmiszerekben vagy italokban előforduló adalékanyagok (49% vs 36%), illetve a génmódosított összetevők (31% vs 26%), ugyanakkor kevésbé aggódnak az élelmiszerekben vagy italokban jelen lévő mikroműanyagok (20% vs 29%), környezetszennyező anyagok (20% vs 28%), antibiotikum-rezisztens baktériumok (15% vs 26%), a baktériummal, vírussal vagy parazitával szennyezett élelmiszer vagy ital okozta ételmérgezések (23% vs 32%), illetve a haszonállatok jólété (8% vs 22%) miatt
• a magyar fogyasztók valamivel kisebb aránya nyilatkozott úgy, hogy az egészséges étkezés sokkal jobban érdekli, mint az élelmiszerbiztonság (8% vs 12%), és többen mondták azt, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben érdekli őket a 2 téma az uniós átlaghoz képest (56% vs 46%)
• a magyar fogyasztók kevésbé változtatnának ételkészítési vagy étkezési szokásaikon az uniós átlaghoz képest valamely élelmiszerbiztonságot érintő helyzet (pl. élelmiszer eredetű betegség) miatt
• az élelmiszerkockázatokról való tájékozódás tekintetében a magyar fogyasztók számára az uniós átlaghoz képest fontosabb információforrások az online közösségi hálózatok és blogok (28% vs 22%), illetve az egészséggel kapcsolatos helyeken (pl. helyi rendelő) elérhető információk (23% vs 17%) , ugyanakkor az internetes keresőmotorokat (30% vs 37%) , napilapokat (16% vs 28%) az uniós átlaghoz képest kevésbé használják.
• a magyar fogyasztók nagyobb arányban nyilatkoztak úgy az uniós átlaghoz képest, hogy természetesnek veszik, hogy a megvásárolt élelmiszerek biztonságosak (46% vs 41%)
• a magyar fogyasztók az uniós átlaghoz képest tájékozottabbak az EU élelmiszerbiztonsági rendszerére vonatkozóan
• a magyar fogyasztók az élelmiszerkockázatokra vonatkozó információforrások iránti bizalom tekintetében az uniós átlaghoz képest jobban bíznak a környezetvédelmi/egészségügyi civil szervezetekben (81% vs 70%), az EU intézményeiben (77% vs 66%) és a nemzeti hatóságokban (73% vs 66%).