English 
A 4 vizsgált parazita közül az Echinococcus multilocularis kivételével mindegyik megtalálható volt a mintákban (Toxoplasma gondii 2.9%, Cyclospora cayetanensis 6.6%, és Cryptosporidium 8.3%).
Korábban Norvégiában a legfontosabb élelmiszerrel és vízzel terjedő patogének kockázat rangsorolásakor szintén top3-ba került az Echinococcus multilocularis a Toxoplasma gondii mellett. Jelen vizsgálatban nem voltak echinococcosis szempontjából endémiás országokból minták (Franciaország, Ausztria, Németország, Svájc), mert onnan nem érkezik import, egyedül Lengyelországból, de a kritikusnak tekintett málnát épp nem vizsgálták.
A legszennyezettebb gyümölcs a málna és a leggyakoribb parazita a Cryptosporidium volt. Parazitákat ritkán mutatnak ki a járványokhoz köthető élelmiszerekben, mely gyakran az érintett termények rövid eltarthatósági idejéből fakad, miközben a fertőzés, tünetek megjelenése és a diagnózis viszonylag hosszú időtartamon ívelnek át. Jelen vizsgálat jelentősége, hogy képet ad a Norvégiában kapható bogyós gyümölcsök parazita szennyezettségéről, melyről eddig kevés adat állt rendelkezésre.
Mivel Norvégiában rövid a termesztésre alkalmas időszak, ezért a gyümölcsök nagy részét külföldről hozzák be. Parazita szennyezettséget mutattak ki Chiléből, Lengyelországból, Norvégiából, Zimbabwe-ból, Portugáliából, Marokkóból, Belgiumból és Hollandiából származó mintákon is. Viszonylag nagy a Portugáliából érkező málna Toxoplasma érintettsége, emiatt szükséges lehet a szántóföld-szállítási láncot megvizsgálni.
Cryptosporidium tekintetében azonban a norvég málna minták szennyezettsége volt a legnagyobb. A Cryptosporidium előfordulásának megnőtt gyakoriságát magyarázhatja az új típusú, nagyobb érzékenységű kimutatási módszer a mikroszkopikus meghatározással szemben.
Jelen vizsgálat a korábbiaktól eltérően DNS alapú, tehát nem terjed ki arra, hogy vajon a parazita intakt formában jelen volt-e és életképes volt-e. Mindazonáltal rávilágít a friss bogyós gyümölcsök parazitológiai biztonságosságát szavatoló rendszer szükségességére.
A jelen eredmények bár némi aggodalomra adhatnak okot, az élelmiszer-fertőzés kockázata csökkenthető a fogyasztók ösztönzésével a gyümölcs fogyasztás előtti megmosására.
Kapcsolódó ügy: