Virtuálisan zajlott le a CCMAS 41. ülése
2021. május 11-25. között lezajlott a FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottságának (CCMAS) 41. ülése, idén először rendhagyó módon virtuálisan a pandémiára való tekintettel.
Halparaziták növekvő száma
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trend élelmiszer-biztonsági kockázatokat rejthet magában.
Echinococcus multilocularis élelmiszereken
![](https://dfi.univet.hu/wp-content/uploads/2021/06/AdobeStock_90661930-1024x683.jpeg)
Az Echinococcus multilocularis nevű parazita galandféreg fertőzött állattal való kontakt vagy a petékkel fertőzött élelmiszer fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe.
Ártalmas algavirágzás és β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin esetleges kapcsolata
![](https://dfi.univet.hu/wp-content/uploads/2021/05/AdobeStock_168922214-1024x628.jpeg)
Világszerte egyre gyakoribb az algavirágzás, de eddig nem végzett senki olyan átfogó kutatást, mely bizonyítaná a globális jelenség mivoltát. A β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin neurodegeneratív hatással rendelkezik, friss tanulmányok szerint szerepet játszhat Alzheimer-, amiotrófiás laterálszklerózis/Parkinson-kór (ALS/PDC) kialakulásában. 2003-ban leírták, hogy a vizekben előforduló Cyanobacterek is képesek BMAA-t termelni.
Poli- és perfluoralkil vegyületek (PFAS)
A poli- és perfluoralkil vegyületeket (PFAS) az élelmiszeriparban is felhasználják. Egy új kockázatbecslés alapján az európai populáció bizonyos csoportjaiban (tipegők, gyermekek) a biztonságos szintet meghaladja a PFAS bevitel, ami aggályos egészségügyi szempontból.
Virtuális keretek között kerül sor a FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottságának 41. ülésére
A FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottsága (CCMAS) 2021. május 11-25. között tartja 41. ülését. A találkozónak 1972 óta Magyarország ad otthont.
Hepatitis E vírus sertés eredetű élelmiszerben
![](https://dfi.univet.hu/wp-content/uploads/2021/05/AdobeStock_131777739-1024x683.jpeg)
Az utóbbi években egyre növekvő zoonotikus esetszámot jelentettek a HEV3 és HEV4 kapcsán a fejlett országokban (HEV3 elsősorban európai országokban érintett, míg a HEV4 Ázsiában). A zoonózis esetek főbb forrása a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hústermékek vagy a fertőzött állattal való kontakt.
Influenza D vírus sertésben és szarvasmarhában
Az EFSA kockázatértékelése szerint az európai szarvasmarha állományban a vírus enzootikus, ugyanakkor a prevalenciájában megfigyelhetők területi különbségek. A vírus jelentősége nem tisztázott, mivel klinikai hatása ismeretlen. Az emberi fertőződésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok.
Élelmiszerek nyomon követése génszerkesztett mikrobákba ültetett egyedi DNS szekvenciák segítségével
![](https://dfi.univet.hu/wp-content/uploads/2021/08/nyomkoveto-mikrobak_2.png)
Az élelmiszerek nyomonkövetésének új módját fejlesztették ki tudósok: génszerkesztett mikrobákba egyedi DNS-szekvencia kombinációikat fecskendeznek be, amelyeket utána az élelmiszerekre permeteznek.
Sikeresen pályázott Intézetünk az EU-FORA ösztöndíj programra
![](https://dfi.univet.hu/wp-content/uploads/2021/07/Eufora-2021.jpg)
Az Intézetünk sikeresen elnyerte a lehetőséget arra, hogy fogadó fél legyen a 2021-2022-es EU-FORA ösztöndíj programban.