Shiga-toxin termelő Escherichia albertii

Az Escherichia albertii-t először 2003-ban írták le. Ezt az újonnan leírt enteropatogént és madárpatogént gyakran tévesen E. coli-ként vagy az Enterobacteriaceae család más tagjaiként azonosítják, mivel biokémiai jellemzői nem ismertek eléggé.

Repcefehérje, mint új élelmiszer

Forrás:

Repcéből, illetve a repceolaj gyártása során visszamaradó pogácsából is előállítható fehérje. A finn Apetit cég által kifejlesztett BlackGrain nevű repcefehérje termék az EFSA által kedvező ítéletet kapott mint új élelmiszer.

Halparaziták növekvő száma

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trend élelmiszer-biztonsági kockázatokat rejthet magában.

Echinococcus multilocularis élelmiszereken

Az Echinococcus multilocularis nevű parazita galandféreg fertőzött állattal való kontakt vagy a petékkel fertőzött élelmiszer fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe.

Ártalmas algavirágzás és β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin esetleges kapcsolata

Világszerte egyre gyakoribb az algavirágzás, de eddig nem végzett senki olyan átfogó kutatást, mely bizonyítaná a globális jelenség mivoltát. A β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin neurodegeneratív hatással rendelkezik, friss tanulmányok szerint szerepet játszhat Alzheimer-, amiotrófiás laterálszklerózis/Parkinson-kór (ALS/PDC) kialakulásában. 2003-ban leírták, hogy a vizekben előforduló Cyanobacterek is képesek BMAA-t termelni.

Poli- és perfluoralkil vegyületek (PFAS)

A poli- és perfluoralkil vegyületeket (PFAS) az élelmiszeriparban is felhasználják. Egy új kockázatbecslés alapján az európai populáció bizonyos csoportjaiban (tipegők, gyermekek) a biztonságos szintet meghaladja a PFAS bevitel, ami aggályos egészségügyi szempontból.

Hepatitis E vírus sertés eredetű élelmiszerben

Az utóbbi években egyre növekvő zoonotikus esetszámot jelentettek a HEV3 és HEV4 kapcsán a fejlett országokban (HEV3 elsősorban európai országokban érintett, míg a HEV4 Ázsiában). A zoonózis esetek főbb forrása a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hústermékek vagy a fertőzött állattal való kontakt.

Influenza D vírus sertésben és szarvasmarhában

Az EFSA kockázatértékelése szerint az európai szarvasmarha állományban a vírus enzootikus, ugyanakkor a prevalenciájában megfigyelhetők területi különbségek. A vírus jelentősége nem tisztázott, mivel klinikai hatása ismeretlen. Az emberi fertőződésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok.

Hírlevél feliratkozás