A madárinfluenza (H5N1) és globális terjedésével kapcsolatos aktualitások

2020 eleje óta a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok (HPAI H5N1), amelyek 2.3.4.4b kládba tartoznak, súlyos járványkitöréseket okoztak világszerte. Európában ezek az eddigi legsúlyosabb és legjelentősebb járványkitörések voltak, amelyeket valaha is regisztráltak a kontinens madárpopulációnak körében. A járvány a 2020/21-es, 2021/22-es évekre terjedtek ki, de később a 2022/23-as évben is folytatódott [1].

Nem-patogén Listeria fajok, amelyek a patogén Listeria-ra jellemző rezisztenciát fejleszthetnek

A Listeria monocytogenes, az élelmiszer eredetű patogén baktérium, világszerte ismert arról, hogy ellenállóvá válik a különböző eljárásokkal (hőmérséklet, pH, kémiai tartósítás) szemben. Egy nemrégiben Dél-Afrikában végzett tanulmányból azonban kiderül, hogy a Listeria két nem-patogénnek ismert faja, a L. innocua és a L. welshimeri az emberre potenciálisan káros tulajdonságokat fejleszt.

Atherigona orientalis, egy rendkívül polifág kártevő légy

Az EFSA újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó tudományos hálózatának 29. ülésén került ismertetésre az alábbi ügy. Az Atherigona orientalis egy pántropikus, törvényi szabályozások alatt nem álló légy faj, amelyet a közelmúltban Spanyolország, Franciaország és Görögország szárazföldi területeiről is jelentettek. Ezt a fajt többször is észlelték franciaországi importellenőrzések során trópusi országokból származó szállítmányokon.

Kártevők Afrikában

Afrikában az elmúlt időszakban két jelentős kártevő ellen is küzdenek a mezőgazdaságban.

Peszticidek és lítium az ivóvízben

Hivatalos jelentések és tudományos tanulmányok alapján aggodalomra ad okot az ivóvíz szennyezése és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatok is felmerülhetnek. A felmerülő problémák közé tartoznak a potenciálisan rákkeltő peszticid-maradványok és a lítium jelenléte a csapvízben, amely esetlegesen növelheti a gyermekkori autizmus kockázatát.

PFAS vegyületek dán biotojásokban

Az Európai Unió (EU) új rendelete az egyes élelmiszeripari termékekben található per- és polifluoralkil-anyagokra (PFAS) vonatkozóan rávilágított arra, hogy a PFAS vegyületek azonosításához érzékenyebb módszerekre van szükség. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) sikeresen validált egy új módszert, amelyet ezt követően dán gazdaságokból származó tojások vizsgálatára használtak.

Hírlevél feliratkozás