Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
A Tufts Egyetemen működő Silklab sikeresen alakította át a selymet különféle hasznos anyagokká, többek között műbőrré, optikai érzékelőkké és olyan bevonatokká, amelyek meghosszabbíthatják az élelmiszerek eltarthatósági idejét.
A taurinnal, egy félig esszenciális aminosavval végzett korábbi kutatások összefüggést mutattak ki a vér taurinszintje és az egészség között, azonban az öregedésre gyakorolt pontos hatása ismeretlen maradt.
A dikamba 2016 óta népszerű gyomirtó szóján és más génmódosított fajokon, amelyek ennek köszönhetően ellenállóak a szerrel szemben. A dikamba a glifozátrezisztens gyomok okozta problémára kínál megoldást, azonban számos kockázatot is hordoz a használata.
A szulfitok étrendi bevitele a nagyfogyasztóknál káros hatásokat válthat ki, habár a káros hatások mértéke a toxicitási adatok hiányosságai miatt nem pontosan meghatározható.
Több vizsgálat eredménye alapján a mézhamisítás igen gyakori probléma.
Egy nemrég megjelent áttekintő tanulmány a rovarok szerepét tárgyalja az európai agrárökoszisztémákban, kiemelve a rovarok hozzájárulását a fenntartható mezőgazdasághoz, a “farmtól az asztalig” (F2F) stratégiához és az európai Green Deal megállapodás teljesítéséhez.
Egy francia elemzésben a kereskedelmi forgalomban kapható mindennapi termékek nanorészecske tartalmát vizsgálták. Egy másik tanulmány a nanorészecskék hatásait vizsgálja az élelmiszerallergiák kialakulásában.
A kutatók különböző emberi sejtvonalakból álló in vitro modellt fejlesztettek ki az aflatoxin B1 anyai expozíciójának a magzat fejlődő neuronjaira és központi idegrendszerére gyakorolt hatásának vizsgálatára.
A kutatók és tudósok aktívan vizsgálják a tejelő szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére irányuló különböző stratégiákat, mivel a metán erős üvegházhatású gáz, amely hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Íme néhány módszer és megközelítés, amelyeket vizsgálnak.
Az elmúlt néhány évben, a kutatások előrehaladtával egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a fém cink-oxid (ZnO) nanoanyagok tanulmányozása iránt a biológia területén, különösen a biomedicína és az élelmiszerbiztonság kapcsán.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) rendszeresen felülvizsgálja az olyan vegyi anyagok, mint a BPA biztonságosságát, amelyek a tárolóedényekből az élelmiszerekbe és italokba kerülhetnek.
Az újonnan felmerülő kockázatok azonosítása során folyamatosan találkozunk olyan hírekkel, amelyek élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkoznak és potenciális kockázatokat rejthetnek magukban. Az alábbiakban ezen hírek összegzése olvasható.
A közelmúltban számos hír jelent meg a fenntartható csomagolóanyagok témájához kapcsolódóan. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.
Az EFSA csökkentette a B6 vitamin felső beviteli értékét (UL) napi 25 mg-ról 12 mg-ra, a szelén UL értékét pedig napi 300 µg-ról 255 µg-ra. A B6 vitaminra vonatkozó értékelésnek egyelőre tervezete jelent meg, mellyel kapcsolatban a nyilvános konzultáció lezárult és véglegesítése a következő hónapokban várható.
Egy 2023. februárban közzétett cikk szerint vélhetően megtalálták a végzetes “tántorgó betegség” (staggering disease) okozóját. A betegség az európai házi macskákat (Felis catus) érintő, közel 50 éve ismert neurológiai betegség, melynek eredete eddig ismeretlen maradt.
Új tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Kutatók azt találták, hogy 10%-kal magasabb ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása 2%-kal növeli a rák kialakulásának kockázatát és 6%-kal növeli a rák okozta halálozást.
A növényi alapú étrend már nem csak a felnőttek körében gyakori, a trend a gyermekek és csecsemők táplálásában is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A csecsemőtápszerek kategóriája a legszigorúbban szabályozott termékkörök közé tartozik, mivel a csecsemők a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportja, és mivel étrendjük korlátozottan változatos, jobban ki vannak téve az élelmiszerekben található szennyező anyagoknak.
A tengeri uborka fontos élelmiszer az ázsiai és csendes-óceáni konyhában, a legnagyobb fogyasztó Kína. A nagy és növekvő népesség, az urbanizáció és a jövedelemnövekedés miatt fogyasztása egyre nő, illetve nemzetközi kereskedelme is bővül.
A kenyai Kabarak Egyetem hallgatói kifejlesztettek egy módszert, amellyel a füvet keményítőlisztté alakítják. A csapat úgy véli, hogy innovatív ötletük világszerte segíthet az éhezés enyhítésében .
Évente több mint 4,8 millió szamarat adnak el és vágnak le a bőrükért, amelyet az ejiao, egy állítólagos gyógyhatású, hagyományos kínai orvosság előállításához használnak.
English 