Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
A TBHQ egy tartósítószer, számos élelmiszerben megtalálható. Egy 2021-es tanulmány szerint a TBHQ tartósítószer mind állatkísérletek, mind pedig in vitro toxikológiai vizsgálatok alapján károsítja az immunrendszert. Ez a megállapítás különösen aggasztó a koronavírus világjárvány idején.
A húsipar lehet a humán húgyúti fertőzéseket (UTI) okozó S. saprophyticus egyik lehetséges fő forrása.
Malária, dengue-láz, Zika-láz, chikungunya-láz – mind olyan, emberre is veszélyes vektor közvetítette zoonotikus megbetegedések, amelyeket szúnyogok terjesztenek.
Megfékezésükre komoly energiát fektet a tudományos közösség. Tekintve, hogy a peszticidekkel szemben egyre inkább ellenállóak, új technológiák kifejlesztése zajlik.
Az újrahasznosított tápanyagok fokozott felhasználásának előmozdítása elősegítené a körforgásos gazdaság fejlesztését és lehetővé tenné a tápanyagok erőforrás-hatékonyabb általános felhasználását, azonban a termésnövelő anyagok nehézfém-szennyezettségére oda kell figyelni.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a közegészségügy egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdése napjainkban. Egy új tanulmányban a növényvédő szereknek való kitettség és az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség kialakulása közötti kapcsolatot vizsgálták.
Egyre több hír jelenik meg napjainkban a mikro- és nanoműanyagokkal kapcsolatban, amelyek az elmúlt évtizedben a tudományos érdeklődés középpontjába kerültek.
2010-ben fedezték fel, hogy az anyatej mikroRNS-eket is tartalmaz, amelyek szerepe egyelőre nem tisztázott.
Új botulinum neurotoxin génklasztert mutattak ki Enterococcus faecium törzsekben, amely számos kérdést vet fel a mikrobák egymás közötti interakcióival és az antibiotikum rezisztenciával kapcsolatban.
Az elmúlt években megnőtt az ehető virágok fogyasztása Európában. Számos, élelmiszeripari felhasználásra javasolt vadon termő vagy termesztett virágról feltűnően kevés kémiai és toxikológiai adat áll rendelkezésre.
Az Alternaria fajok számos mikotoxint képesek termelni, amelyek közül többről is kimutatták, hogy genotoxikusak, karciogének. A német monitoring tervben 2019-ben vizsgálták először az Alternaria által termelt toxinokat élelmiszerben.
Az Escherichia albertii-t először 2003-ban írták le. Ezt az újonnan leírt enteropatogént és madárpatogént gyakran tévesen E. coli-ként vagy az Enterobacteriaceae család más tagjaiként azonosítják, mivel biokémiai jellemzői nem ismertek eléggé.
Egy új tanulmány a patulin mikotoxin és a klórpirifosz növényvédő szer együttes hatását vizsgálta, ugyanis mindkét szennyezőanyag a májat károsítja és gyakran együttesen fordulnak elő a terményeken.
Repcéből, illetve a repceolaj gyártása során visszamaradó pogácsából is előállítható fehérje. A finn Apetit cég által kifejlesztett BlackGrain nevű repcefehérje termék az EFSA által kedvező ítéletet kapott mint új élelmiszer.
A vírustörzs genetikailag közel áll az emlős bornavírus 1-hez, ami többféle emlősfajt fertőz. A terjedés módja egyelőre ismeretlen, közvetlen terjedés (karmolás, harapás) a legvalószínűbb.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trend élelmiszer-biztonsági kockázatokat rejthet magában.
Az Echinococcus multilocularis nevű parazita galandféreg fertőzött állattal való kontakt vagy a petékkel fertőzött élelmiszer fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe.
Világszerte egyre gyakoribb az algavirágzás, de eddig nem végzett senki olyan átfogó kutatást, mely bizonyítaná a globális jelenség mivoltát. A β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin neurodegeneratív hatással rendelkezik, friss tanulmányok szerint szerepet játszhat Alzheimer-, amiotrófiás laterálszklerózis/Parkinson-kór (ALS/PDC) kialakulásában. 2003-ban leírták, hogy a vizekben előforduló Cyanobacterek is képesek BMAA-t termelni.
A poli- és perfluoralkil vegyületeket (PFAS) az élelmiszeriparban is felhasználják. Egy új kockázatbecslés alapján az európai populáció bizonyos csoportjaiban (tipegők, gyermekek) a biztonságos szintet meghaladja a PFAS bevitel, ami aggályos egészségügyi szempontból.
Az utóbbi években egyre növekvő zoonotikus esetszámot jelentettek a HEV3 és HEV4 kapcsán a fejlett országokban (HEV3 elsősorban európai országokban érintett, míg a HEV4 Ázsiában). A zoonózis esetek főbb forrása a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hústermékek vagy a fertőzött állattal való kontakt.
Az EFSA kockázatértékelése szerint az európai szarvasmarha állományban a vírus enzootikus, ugyanakkor a prevalenciájában megfigyelhetők területi különbségek. A vírus jelentősége nem tisztázott, mivel klinikai hatása ismeretlen. Az emberi fertőződésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok.
English 