A közelmúltban detektált kockázatok és jelzések

Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.

Szarvasmarha betegségek

Az EFSA EREN 26. ülésén a hálózat belga képviselője két, szarvasmarhákat érintő újonnan felmerülő kockázattal kapcsolatban számolt be kiegészítő információkról.

Bébiételek nikkel és nehézfém tartalma

Egy német kutatás szerint a bio jelzéssel ellátott bébiételek nikkel tartalma meghaladta a többi mintáét. Az USA-ban végzett vizsgálat a bébiételek nehézfém szennyezettségét vizsgálta.

D-vitamin pótlása étrend-kiegészítőkkel

A D-vitamin étrend-kiegészítőkkel való pótlásakor nagyon fontos odafigyelni a megfelelő adagolásra és a szedési előírások betartására. Csecsemők és kisgyermekek esetében csak gyógyszertári körülmények között gyártott készítményeket ajánlott használni.

A növények patogén baktériumokkal szembeni védelmének új módja

Egy új Bacillus subtilis törzset fejlesztettek ki a növények patogén baktériumokkal szembeni védelmének erősítésére. Ezek a tevékenységek a rizomikrobiom kutatásának ígéretes területei, mivel befolyásolhatják a fajok közötti komplex kölcsönhatásokat, amelyekről azonban egyelőre keveset tudunk.

TBHQ (E319) élelmiszeradalék hatása az immunrendszerre

A TBHQ egy tartósítószer, számos élelmiszerben megtalálható. Egy 2021-es tanulmány szerint a TBHQ tartósítószer mind állatkísérletek, mind pedig in vitro toxikológiai vizsgálatok alapján károsítja az immunrendszert. Ez a megállapítás különösen aggasztó a koronavírus világjárvány idején.

Aedes aegypti

Szúnyog vektorok elleni védekezés új technológiákkal

Malária, dengue-láz, Zika-láz, chikungunya-láz – mind olyan, emberre is veszélyes vektor közvetítette zoonotikus megbetegedések, amelyeket szúnyogok terjesztenek.
Megfékezésükre komoly energiát fektet a tudományos közösség. Tekintve, hogy a peszticidekkel szemben egyre inkább ellenállóak, új technológiák kifejlesztése zajlik.

Körforgásos gazdálkodás: hulladék felhasználása műtrágyaként

Az újrahasznosított tápanyagok fokozott felhasználásának előmozdítása elősegítené a körforgásos gazdaság fejlesztését és lehetővé tenné a tápanyagok erőforrás-hatékonyabb általános felhasználását, azonban a termésnövelő anyagok nehézfém-szennyezettségére oda kell figyelni.

Mikro- és nanoműanyagok

Egyre több hír jelenik meg napjainkban a mikro- és nanoműanyagokkal kapcsolatban, amelyek az elmúlt évtizedben a tudományos érdeklődés középpontjába kerültek.

Ehető virágok

Az elmúlt években megnőtt az ehető virágok fogyasztása Európában. Számos, élelmiszeripari felhasználásra javasolt vadon termő vagy termesztett virágról feltűnően kevés kémiai és toxikológiai adat áll rendelkezésre.

Alternaria mikotoxinok paradicsomtermékekben

Az Alternaria fajok számos mikotoxint képesek termelni, amelyek közül többről is kimutatták, hogy genotoxikusak, karciogének. A német monitoring tervben 2019-ben vizsgálták először az Alternaria által termelt toxinokat élelmiszerben.

Shiga-toxin termelő Escherichia albertii

Az Escherichia albertii-t először 2003-ban írták le. Ezt az újonnan leírt enteropatogént és madárpatogént gyakran tévesen E. coli-ként vagy az Enterobacteriaceae család más tagjaiként azonosítják, mivel biokémiai jellemzői nem ismertek eléggé.

Hírlevél feliratkozás