Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Az élelmiszerek nyomonkövetésének új módját fejlesztették ki tudósok: génszerkesztett mikrobákba egyedi DNS-szekvencia kombinációikat fecskendeznek be, amelyeket utána az élelmiszerekre permeteznek.
A fermentált élelmiszereknek számos előnye van, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek. Nagyon fontos, hogy az alapanyag és a használt kultúra mikrobiológiailag megfelelő legyen, a technológiai lépéseket pontosan be kell tartani.
Aflatoxinnal erősen szennyezett állateledelt hívtak vissza az USA-ban 2020. december végén, miután 28 kutya pusztult el a termék fogyasztását követően.
A karbapenemáz-termelő baktériumok átterjedése az élelmiszertermelő állatokból a belőlük készült élelmiszerekbe fenyegetést jelenthet a fogyasztók számára.
Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a bambusz tartalmú konyhai eszközök (étkészlet, tányér, pohár). Ezek gyakran a melamin műanyag konyhai eszközökhöz hasonlóak és általában tartalmaznak melamint és formaldehidet.
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közelmúltban azonosított, potenciális kockázatot jelentő növényi hatóanyagokkal kapcsolatban, melyeket étrend-kiegészítők összetevőjeként alkalmaznak.
Egyre jobban terjed a háziállatok (főleg kutyák) nyers hússal való etetése, a BARF etetés (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food), amely az emberre is veszélyes mikrobiológiai kockázatokat rejt magában.
Az ecdysterone rovarokban elsősorban a vedlésért (fejlődésért) felelős hormon. Növényekben, így a spenótban is előfordul. Humán alkalmazásának anabolikus hatása lehet.
Shiga toxint termelő E. coli O121 és E. coli O26 törzseket azonosítottak az USA-ban és Kanadában, liszt közvetítette járványban. A fogyasztók elsősorban a nyers liszt, nyers tészta, kelt tészta fogyasztásával, illetve a kisgyerekek tészta készítésbe történő bevonása során betegedtek meg, de előfordultak keresztszennyezések is.
A fogyasztók napjainkban egyre inkább keresik a tehéntej helyettesítésére szolgáló egyéb italokat, például növényi tejeket. Egyre többen próbálkoznak meg a házi készítéssel is.
Hipervirulens Listeria monocytogenes törzset azonosítottak bárányokban egy Kínai tartományban. Az újonnan felfedezett törzs együttesen hordozza az állatokra és emberre nézve leginkább virulens Listeria törzsek patogenitásért felelős génszakaszait, emiatt különösen veszélyesek, súlyos fertőzéseket okoznak.
Egy dániai székhelyű start-up vállalkozás használt kávézaccból készít olajat és lisztet. Az előállítási folyamatról nem állnak rendelkezésre részletes információnk, a használt kávézacc különböző mikrobiológiai és kémiai kockázatokat rejthet magában.
A citrusszöldülés néven ismert betegségre nem létezik “gyógymód”, a fő védekezési mód eddig a szennyezett fák eltávolítása és a gyümölcsösöknek a vektorral szembeni rovarölő szerrel való kezelése volt. Az USA-ban engedélyezték az ültetvények bizonyos antibiotikumokkal való kezelését.
Egy 2014-es kutatás felvetette, hogy kapcsolat van a licsifogyasztás és az akut agyvelőgyulladás szindróma betegség terjedése között. A licsiben megtalálható a hipoglicin A egyik változata, a metilén–ciklopropil-glicin (MCPG), amely a vércukorszint csökkenését okozza.
English 