English 
Halparaziták növekvő száma
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trend élelmiszer-biztonsági kockázatokat rejthet magában.
A közelmúltban detektált kockázatok és jelzések
Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Echinococcus multilocularis élelmiszereken
Az Echinococcus multilocularis nevű parazita galandféreg fertőzött állattal való kontakt vagy a petékkel fertőzött élelmiszer fogyasztásával kerülhet be az emberi szervezetbe.
Ártalmas algavirágzás és β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin esetleges kapcsolata
Világszerte egyre gyakoribb az algavirágzás, de eddig nem végzett senki olyan átfogó kutatást, mely bizonyítaná a globális jelenség mivoltát. A β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin neurodegeneratív hatással rendelkezik, friss tanulmányok szerint szerepet játszhat Alzheimer-, amiotrófiás laterálszklerózis/Parkinson-kór (ALS/PDC) kialakulásában. 2003-ban leírták, hogy a vizekben előforduló Cyanobacterek is képesek BMAA-t termelni.
Poli- és perfluoralkil vegyületek (PFAS)
A poli- és perfluoralkil vegyületeket (PFAS) az élelmiszeriparban is felhasználják. Egy új kockázatbecslés alapján az európai populáció bizonyos csoportjaiban (tipegők, gyermekek) a biztonságos szintet meghaladja a PFAS bevitel, ami aggályos egészségügyi szempontból.
Hepatitis E vírus sertés eredetű élelmiszerben
Az utóbbi években egyre növekvő zoonotikus esetszámot jelentettek a HEV3 és HEV4 kapcsán a fejlett országokban (HEV3 elsősorban európai országokban érintett, míg a HEV4 Ázsiában). A zoonózis esetek főbb forrása a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hústermékek vagy a fertőzött állattal való kontakt.
Influenza D vírus sertésben és szarvasmarhában
Az EFSA kockázatértékelése szerint az európai szarvasmarha állományban a vírus enzootikus, ugyanakkor a prevalenciájában megfigyelhetők területi különbségek. A vírus jelentősége nem tisztázott, mivel klinikai hatása ismeretlen. Az emberi fertőződésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok.
Élelmiszerek nyomon követése génszerkesztett mikrobákba ültetett egyedi DNS szekvenciák segítségével
Az élelmiszerek nyomonkövetésének új módját fejlesztették ki tudósok: génszerkesztett mikrobákba egyedi DNS-szekvencia kombinációikat fecskendeznek be, amelyeket utána az élelmiszerekre permeteznek.
A házilag fermentált élelmiszerek különböző kockázatai
A fermentált élelmiszereknek számos előnye van, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek. Nagyon fontos, hogy az alapanyag és a használt kultúra mikrobiológiailag megfelelő legyen, a technológiai lépéseket pontosan be kell tartani.
Aflatoxinnal szennyezett állateledel miatt pusztult el több háziállat
Aflatoxinnal erősen szennyezett állateledelt hívtak vissza az USA-ban 2020. december végén, miután 28 kutya pusztult el a termék fogyasztását követően.
Karbapenemáz-termelő baktériumok zoonotikus terjedése
A karbapenemáz-termelő baktériumok átterjedése az élelmiszertermelő állatokból a belőlük készült élelmiszerekbe fenyegetést jelenthet a fogyasztók számára.
Műanyaghelyettesítők az élelmiszeriparban – bambusz
Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a bambusz tartalmú konyhai eszközök (étkészlet, tányér, pohár). Ezek gyakran a melamin műanyag konyhai eszközökhöz hasonlóak és általában tartalmaznak melamint és formaldehidet.
Növényi hatóanyagtartalmú étrend-kiegészítők
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közelmúltban azonosított, potenciális kockázatot jelentő növényi hatóanyagokkal kapcsolatban, melyeket étrend-kiegészítők összetevőjeként alkalmaznak.
A BARF etetés kockázatai
Egyre jobban terjed a háziállatok (főleg kutyák) nyers hússal való etetése, a BARF etetés (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food), amely az emberre is veszélyes mikrobiológiai kockázatokat rejt magában.
A spenótban található ecdysterone anabolikus hatása
Az ecdysterone rovarokban elsősorban a vedlésért (fejlődésért) felelős hormon. Növényekben, így a spenótban is előfordul. Humán alkalmazásának anabolikus hatása lehet.
Shiga toxin-termelő E. coli O121 lisztben
Shiga toxint termelő E. coli O121 és E. coli O26 törzseket azonosítottak az USA-ban és Kanadában, liszt közvetítette járványban. A fogyasztók elsősorban a nyers liszt, nyers tészta, kelt tészta fogyasztásával, illetve a kisgyerekek tészta készítésbe történő bevonása során betegedtek meg, de előfordultak keresztszennyezések is.
Kereskedelemben kapható és saját készítésű növényi tejekkel kapcsolatos többfajta kockázat
A fogyasztók napjainkban egyre inkább keresik a tehéntej helyettesítésére szolgáló egyéb italokat, például növényi tejeket. Egyre többen próbálkoznak meg a házi készítéssel is.
Új Listeria monocytogenes törzs
Hipervirulens Listeria monocytogenes törzset azonosítottak bárányokban egy Kínai tartományban. Az újonnan felfedezett törzs együttesen hordozza az állatokra és emberre nézve leginkább virulens Listeria törzsek patogenitásért felelős génszakaszait, emiatt különösen veszélyesek, súlyos fertőzéseket okoznak.
Kávézaccból készült liszt és egyéb termékek
Egy dániai székhelyű start-up vállalkozás használt kávézaccból készít olajat és lisztet. Az előállítási folyamatról nem állnak rendelkezésre részletes információnk, a használt kávézacc különböző mikrobiológiai és kémiai kockázatokat rejthet magában.
Citrusfélék antibiotikumokkal történő kezelése
A citrusszöldülés néven ismert betegségre nem létezik “gyógymód”, a fő védekezési mód eddig a szennyezett fák eltávolítása és a gyümölcsösöknek a vektorral szembeni rovarölő szerrel való kezelése volt. Az USA-ban engedélyezték az ültetvények bizonyos antibiotikumokkal való kezelését.
A licsiben megtalálható MCPG feltételezett szerepe a gyerekeknél kialakuló akut agyvelőgyulladás szindrómában
Egy 2014-es kutatás felvetette, hogy kapcsolat van a licsifogyasztás és az akut agyvelőgyulladás szindróma betegség terjedése között. A licsiben megtalálható a hipoglicin A egyik változata, a metilén–ciklopropil-glicin (MCPG), amely a vércukorszint csökkenését okozza.
- 2021 DÉT. Minden jog fenntartva.