Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Az US Department of Agriculture (USDA) Agricultural Research Service (ARS) szervezete egy 2021. januárban közzétett kutatásban 33 új mikotoxin termelő gombatörzset azonosított a Fusarium nemzetségen belül.
A dán Octarine Bio bio-összetevőket gyártó vállalat és az amerikai Ginkgo Bioworks sejtprogramozó vállalat egyesítette erőit, hogy olyan baktérium törzset fejlesszenek ki, amely képes mikrobiális fermentáció útján violaceint (lila színű pigment) és származékait előállítani.
Az EFSA újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó tudományos hálózatának 29. ülésén került ismertetésre az alábbi ügy. Az Atherigona orientalis egy pántropikus, törvényi szabályozások alatt nem álló légy faj, amelyet a közelmúltban Spanyolország, Franciaország és Görögország szárazföldi területeiről is jelentettek. Ezt a fajt többször is észlelték franciaországi importellenőrzések során trópusi országokból származó szállítmányokon.
A Center for Produce Safety (CPS) által finanszírozott legújabb tanulmány megcáfolta azt a korábbi feltételezést, hogy a nyersanyagok a Listeria monocytogenes-szennyeződés fő forrása a feldolgozóüzemekben
Afrikában az elmúlt időszakban két jelentős kártevő ellen is küzdenek a mezőgazdaságban.
Egy új tanulmány célja volt, hogy felmérje azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a Campylobacter spp. előfordulását az Egyesült Államokban található, nyitott környezetű gazdaságokban.
Hivatalos jelentések és tudományos tanulmányok alapján aggodalomra ad okot az ivóvíz szennyezése és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatok is felmerülhetnek. A felmerülő problémák közé tartoznak a potenciálisan rákkeltő peszticid-maradványok és a lítium jelenléte a csapvízben, amely esetlegesen növelheti a gyermekkori autizmus kockázatát.
Az Európai Unió (EU) új rendelete az egyes élelmiszeripari termékekben található per- és polifluoralkil-anyagokra (PFAS) vonatkozóan rávilágított arra, hogy a PFAS vegyületek azonosításához érzékenyebb módszerekre van szükség. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) sikeresen validált egy új módszert, amelyet ezt követően dán gazdaságokból származó tojások vizsgálatára használtak.
A Tufts Egyetemen működő Silklab sikeresen alakította át a selymet különféle hasznos anyagokká, többek között műbőrré, optikai érzékelőkké és olyan bevonatokká, amelyek meghosszabbíthatják az élelmiszerek eltarthatósági idejét.
A taurinnal, egy félig esszenciális aminosavval végzett korábbi kutatások összefüggést mutattak ki a vér taurinszintje és az egészség között, azonban az öregedésre gyakorolt pontos hatása ismeretlen maradt.
A dikamba 2016 óta népszerű gyomirtó szóján és más génmódosított fajokon, amelyek ennek köszönhetően ellenállóak a szerrel szemben. A dikamba a glifozátrezisztens gyomok okozta problémára kínál megoldást, azonban számos kockázatot is hordoz a használata.
A szulfitok étrendi bevitele a nagyfogyasztóknál káros hatásokat válthat ki, habár a káros hatások mértéke a toxicitási adatok hiányosságai miatt nem pontosan meghatározható.
Több vizsgálat eredménye alapján a mézhamisítás igen gyakori probléma.
Egy nemrég megjelent áttekintő tanulmány a rovarok szerepét tárgyalja az európai agrárökoszisztémákban, kiemelve a rovarok hozzájárulását a fenntartható mezőgazdasághoz, a “farmtól az asztalig” (F2F) stratégiához és az európai Green Deal megállapodás teljesítéséhez.
Egy francia elemzésben a kereskedelmi forgalomban kapható mindennapi termékek nanorészecske tartalmát vizsgálták. Egy másik tanulmány a nanorészecskék hatásait vizsgálja az élelmiszerallergiák kialakulásában.
A kutatók különböző emberi sejtvonalakból álló in vitro modellt fejlesztettek ki az aflatoxin B1 anyai expozíciójának a magzat fejlődő neuronjaira és központi idegrendszerére gyakorolt hatásának vizsgálatára.
A kutatók és tudósok aktívan vizsgálják a tejelő szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentésére irányuló különböző stratégiákat, mivel a metán erős üvegházhatású gáz, amely hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Íme néhány módszer és megközelítés, amelyeket vizsgálnak.
Az elmúlt néhány évben, a kutatások előrehaladtával egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a fém cink-oxid (ZnO) nanoanyagok tanulmányozása iránt a biológia területén, különösen a biomedicína és az élelmiszerbiztonság kapcsán.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) rendszeresen felülvizsgálja az olyan vegyi anyagok, mint a BPA biztonságosságát, amelyek a tárolóedényekből az élelmiszerekbe és italokba kerülhetnek.
Az újonnan felmerülő kockázatok azonosítása során folyamatosan találkozunk olyan hírekkel, amelyek élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkoznak és potenciális kockázatokat rejthetnek magukban. Az alábbiakban ezen hírek összegzése olvasható.
English 