
A hozzáadott cukrok fokozott bevitele növeli a vesekő kialakulásának kockázatát
Egy új tanulmány szerint a feldolgozott élelmiszerek és italok, például a kekszek, sütemények és szénsavas üdítők fogyasztása növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.
Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Egy új tanulmány szerint a feldolgozott élelmiszerek és italok, például a kekszek, sütemények és szénsavas üdítők fogyasztása növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.
Jelen összefoglaló csak az AMR-rel kapcsolatos legújabb tudományos eredményekkel, jelentésekkel és bizonyítékokkal foglalkozik. Egy rövid, de átfogó képet ad a közelmúltban publikált, néha igen meglepő eredményekről és tudományos témákról, amelyek az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatosak.
A Stockholmi Egyetemen végzett kutatás feltárta, hogy az almáskertekben használt növényvédő szerek gyártói eltitkolták azokat a kutatásokat, amelyek szerint ezek a szerek károsak lehetnek az emberek agyára.
2023 márciusban közzétették az EFSA új értékelését az élelmiszerek nitrózamin tartalmáról, mely szerint ezeknek az élelmiszerek előkészítése és feldolgozása során keletkező anyagoknak az étrendi bevitele egészségi aggályokat vet fel minden korcsoport esetén.
Az Egyesült Királyság leállította az élő szarvasmarhák, juhok és kecskék Franciaországból történő behozatalát a kérődzőket érintő betegség, az Epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) (Ibaraki-betegség néven is ismert) kitörése miatt.
Ahogy az több hírportálon is olvasható volt, 2023 nyarára Magyarországon is megjelent az ázsiai lódarázs (Vespa velutina), melyről az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) adott tájékoztatást.
A Jingmenvírusok újonnan felfedezett csoportjáról kimutatták, hogy a gazdaszervezetek széles körét fertőzi meg, és lázas betegséggel hozható összefüggésbe az emberekben.
A glifozát a történelem folyamán legtöbbet használt gyomirtószer, mind Amerikában, mind a világ többi részén. Az egyik legismertebb glifozát tartalmú készítmény a Monsanto cég Roundup nevű, több, mint 40 éve használt terméke. Az alábbiakban a növényvédőszerrel kapcsolatos legfrissebb kuatási eredményeket és a felülvizsgálatával kapcsolatos híreket foglaljuk össze.
Ír kutatók olyan virágokban fedeztek fel növényvédő szereket, amelyeket nem kezeltek vegyszerekkel, ami új veszélyt jelent a beporzókra. Vizsgálták termesztett növények és vadon élő növények virágporát és nektárját, általánosan használt peszticidek tekintetében.
Észak Olaszország néhány szőlőtermő vidékén mentességet kértek a klórpirifosz tilalom alól, mivel állításuk szerint csak ez képes felvenni a harcot az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen, ami a szőlő aranyszínű sárgaságának (Flavescence dorée) vektora.
Az állatorvosok a Lagevrio néven ismert, molnupiravir hatóanyagú, Covid elleni gyógyszert kezdték el adni macskáknak Cipruson még 2023. januárban kezdődő macska koronavírus (FCoV-23) járvány miatt.
A COVID járvány során amerikai kutatók információkat kezdtek gyűjteni azokról az esetekről, amelyek arra utalhatnak, hogy a COVID lehetővé teszi a patogén gombák terjedését.
Az élelmiszerhulladék csökkentése és a körforgásos élelmiszergazdálkodásra való áttérés világszerte növekvő figyelmet kapnak. Az egyik cél a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer kialakítása, ahol az élelmiszerhulladék minimalizálása és az újrahasznosítás előtérbe kerül. Kezdeményezések és innovációk segítik a mezőgazdasági termékek teljes körű kihasználását, az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítását, és a tudatos fogyasztói szokások kialakítását, hogy csökkentsük a táplálkozási láncban keletkező veszteségeket és támogassuk a bolygóbarát gyakorlatokat. Az alábbiakban bemutatunk pár kezdeményezést.
Francia kutatók a trikalcium-foszfát (TCP) adalékanyag (E341(iii)) fizikokémiai tulajdonságait vizsgálták egy 2023. júniusban megjelent cikkben. Az adalékanyagot por alapú élelmiszerekben, pl. baba tápszerben, főként csomósodásgátló tulajdonsága miatt és tápanyagforrásként használják.
A nanorészecskék alkalmazása számos területen kapcsolódhat az élelmiszerlánchoz. Írországban például az első ismert nanoléptékű ülepítőszer a Z15, ami 1-60 nm mérettartományú vas-oxidot tartalmaz (Fe3O4).
Egy start-up cég új bioaktív összetevőt fejlesztett ki, amely az emberi anyatejben található természetes mechanizmusokon alapul. A vállalat exoszómákat izolál, amelyek az anyatejben jelen lévő apró részecskék, mikroRNS-ek.
2020 eleje óta a magas patogenitású madárinfluenza-vírusok (HPAI H5N1), amelyek 2.3.4.4b kládba tartoznak, súlyos járványkitöréseket okoztak világszerte. Európában ezek az eddigi legsúlyosabb és legjelentősebb járványkitörések voltak, amelyeket valaha is regisztráltak a kontinens madárpopulációnak körében. A járvány a 2020/21-es, 2021/22-es évekre terjedtek ki, de később a 2022/23-as évben is folytatódott [1].
A Listeria monocytogenes, az élelmiszer eredetű patogén baktérium, világszerte ismert arról, hogy ellenállóvá válik a különböző eljárásokkal (hőmérséklet, pH, kémiai tartósítás) szemben. Egy nemrégiben Dél-Afrikában végzett tanulmányból azonban kiderül, hogy a Listeria két nem-patogénnek ismert faja, a L. innocua és a L. welshimeri az emberre potenciálisan káros tulajdonságokat fejleszt.
Az US Department of Agriculture (USDA) Agricultural Research Service (ARS) szervezete egy 2021. januárban közzétett kutatásban 33 új mikotoxin termelő gombatörzset azonosított a Fusarium nemzetségen belül.
A dán Octarine Bio bio-összetevőket gyártó vállalat és az amerikai Ginkgo Bioworks sejtprogramozó vállalat egyesítette erőit, hogy olyan baktérium törzset fejlesszenek ki, amely képes mikrobiális fermentáció útján violaceint (lila színű pigment) és származékait előállítani.