Új információk a nehézfémek – elsősorban az ólom – étrendi beviteléhez kapcsolódóan
Egy nemrégiben megjelent lengyel tanulmány érdekes eredményre jutott az ólom étrendi bevitelével kapcsolatban.
Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉT honlapjára.
Egy nemrégiben megjelent lengyel tanulmány érdekes eredményre jutott az ólom étrendi bevitelével kapcsolatban.
Az esetet a tagállami képviselő ismertette EFSA újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó hálózatának (EREN) ülésén.
Az Arboridia kakogawana eredetileg Japánból származó szőlő kártevő, melynek európai terjedése fokozódik.
A vírus 2022 júliusában Ghánában okozott megbetegedéseket és haláleseteket. Az eset jelentősége abban rejlik leginkább, hogy ez a második eset, hogy Nyugat-Afrikában jelent meg a vírus. Az első alkalom 2021-ben volt, akkor Guinea-ban azonosították.
Egy új kutatás szerint a melamin és rokon vegyületeinek expozíciója kiterjedt a vizsgált gyerekek körében. A potenciális étrendi hozzájárulók között a vöröshús, bizonyos nagy keményítőtartalmú zöldségek és a joghurt fogyasztását azonosították.
Az extraktum antimikrobiális hatással bír, gátló hatást fejtett ki több ártalmas baktériumra és gombára is.
Egy új tanulmányban nagyon magas oldott higanykoncentrációról számoltak be.
2022. januárjában publikáltak egy újabb tanulmányt a Neurotoxicity Research folyóiratban ausztrál és iráni kutatók a BMAA neuropatológiai mechanizmusáról.
Tudósok készítettek egy összeállítást azokról a kevésbé ismert növényekről, amelyek 2050-re felkerülhetnek az étlapunkra. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra a veszélyre, hogy milyen kockázatos, ha az emberiség csak néhány globálisan forgalmazott gabonafélére alapozza élelmezését.
Egy tanulmányban a saláta (Lactuca sativa L.) és a cikória (Chicorium intybus L.) akvaponikus és hidroponikus termesztési rendszerét hasonlították össze, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos főbb mikrobiális populációkra és azok illékony szerves vegyületeire (VOC) fókuszálva.
A DÉOKFII az újonnan felmerülő élelmiszer-biztonsági kockázatok azonosításával kapcsolatos munkája során az alábbi, kutya- és macskatápokat érintő ügyekről értesült.
Az RTE élelmiszerek (ready to eat – azonnali fogyasztásra kész élelmiszerek) olyan élelmiszerek csoportja, melyeket előzőleg tisztítottak, hőkezeltek, többnyire csomagoltak, ezért további előkészítés vagy főzés nélkül fogyasztásra alkalmasak.
Egy nemrégiben készült tanulmány a mesterséges édesítőszerek kapcsán jelentős egészségügyi kockázatokra hívja fel a figyelmet, az édesítőszerek fogyasztását metabolikus zavarokkal és bélmikrobióta-zavarokkal hozták összefüggésbe.
Az étcsokoládék fogyasztása egyre népszerűbb alacsony cukortartalmuk, illetve egészségre gyakorolt jótékony hatású összetevőik, főként a flavonoidok miatt.
2022 év elején jelent meg a bogyós gyümölcsök parazita szennyezettségére irányuló, 2019-2020-ban végzett norvég vizsgálat eredménye.
Új fogyasztói trend van kialakulóban: az ezredforduló szülöttei már nem az alkoholt keresik, annak új alternatívái jelentek meg a piacon.
Egy amerikai vállalat önkéntes visszahívást jelentett be két tétel Liviaone folyékony probiotikumának visszahívásáról Pseudomonas aeruginosa-val való lehetséges szennyeződés miatt.
Öt új Listeria fajt azonosítottak, melyeket az Egyesült Államok különböző pontjairól származó talajmintákból és egy New York-i mezőgazdasági vízmintából izoláltak.
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az igény az állati eredetű fehérjeforrások lecserélésére fenntarthatósági, állatjóléti szempontok és a fogyasztási szokások megváltozása miatt.
A brit kormány engedélyt adott egy génszerkesztett búza szabadföldi kísérleteinek sorozatára, ami jelentős elmozdulást jelent az EU ezzel kapcsolatos álláspontjától.